Épp most olvastam egy érdekes blogbejegyzést tegnapról, ahol a szerző azzal érvel, hogy az az olcsó területi listás mandátum, ahol kevés szavazóval lehet azt megszerezni. Ha tehát x megyében 10.000 szavazat, y megyében pedig 20.000 szavazat kell egy mandátumhoz, akkor x megyében érdemes ráhajtani, mert "olcsóbb" lesz a mandátum értéke.
Más - a magyartól eltérő választási rendszerben ez igaz is lehetne. Sőt, egy egyéni választási rendszerben mindenképpen igaz. Lista esetében azonban az olcsóságot nem az adja, hogy hány db szavazatra van szükség, hanem hogy hány százalékra.
(Megjegyzem, hogy még lista esetén is előfordulhat, hogy a kevés szavazó olcsóbb, ehhez azonban olyan feltételeknek kéne teljesülnie, mint hogy minden párt kizárólag direkt marketing eszközökkel kampányol, nem haszáln TV és rádiós hirdetést, valamint hogy csak két vagy három egyenlő támogatottsággal rendelkező párt versenyez a voksokért).
Régóta folynak viták a geo-targeting hasznosságáról, tehát hogy földrajzi (értsd választókerületi) alapon érdemes meghatározni, hogy hol mennyit fordítunk a kampányra. Így például érdemes lehet a szoros versenyekre sokat áldozni, míg a nagyobb különbségű helyekre kevesebbet (ezt - teljes joggal - sokan támadják, hiszen a szoros versenyben az egy ráadásként megszerzett szavazat sokkal többe kerül, mint egy olyan helyen, ahol nagyobb a különbség a két párt között, ésatöbbi).
Magyarországon azonban mindenképpen érdemes a módszert használni, ha nem is feltétlenül az egyéni OVK szintjén, de sokkal inkább a területi listák esetében.
A lényeg azonban az, hogy minél nagyobb egy megye (mármint minél több OEVK van benne), annál többet fordítsunk rá. Ennek oka, hogy a mandátumszerzéshez szükséges %-os eredmény annál alacsonyabb, minél több OEVK van egy területi listán. Így a legolcsóbb egy mandátum Budapesten (32 egyéni VK), majd Pest megyében (16 egyéni VK), BAZ (13 VK), végül SzSzB és Bács-Kiskun (10-10 VK).
Mindez azt jelenti, hogy Budapesten körülbelül 3,5%-os eredményel is lehet egy mandátumot szerezni, Pest megyében pedig 5% kell hozzá (ezen a két helyen tudott az MDF például 2006-ban területi listáról mandátumot szerezni). Ugye azért nem pontosan 100/OEVK szám, mert a számítási mód enyhén a kisebb pártoknak kedvez.
Így tehát jelenleg az LMP-MDF kettősnek éri meg leginkább, hogy ide koncentrálják az erejüket, mert kevesebb ráfordítással nyerhetnek 1-2 extra százalékot, mely mandátumot eredményez. Mígha a kis megyékre koncentrálják az erejüket, helyenként 20-25%-os eredményt kéne elérniük egy-egy területi listás mandátumhoz.
A lényeg tehát, hogy a magyar rendszerben mindenképpen a nagy megyékre érdemes koncentrálni, ahol a szükséges százalék könnyebben elérhető, mint arra, hogy viszonylag kisebb számú szavazót kelljen meggyőzni.
Utolsó kommentek