Bocs a késői posztért, de a délutánom elszállt, mint kezdő szúnyog a tornádóban, úgyhogy most egy kis hiánypótlás - inkább a korán kelők számára.
Nemrég olvastam az Economist egy cikkét, ami az internetes hirdetés egy új technikájával foglalkozik. Az eljárás neve behavioural targeting (viselkedésalapú megcélzás) és a következőképpen néz ki: a kifejlesztett programok (a NebuAd-at és a Phorm-ot hozzák fel példának) lehetővé teszik az internetszolgáltatónak, hogy nyomon kövessék az egyszeri user webes aktivitását, majd ezt kulcsszavak alapján rendezzék. Az így kapott adatok alapján elég nagy pontossággal meg lehet állapítani a felhasználó érdeklődési körét, ehhez mérten pedig célzott hirdetésekkel bombázni.
Több kérdés is felmerül persze, főleg a magánélet szentségének megsértése. Másik probléma lehet, hogy ha a családi gépen valaki túl sok - mondjuk úgy - erotikus tartalmat néz, akkor kedves rokonai talán megrökönyödéssel tapasztalják majd, hogy a Gay-Anal-Porn-With-Horses dot com weboldal hirdetése jelenik meg a kezdőlap fölött.
Na de minket ez most kevésbé érdekel. Nézzük a dolog politikai hasznosításának lehetőségét. A szavazói azonosítás - voterID - során általában nagymintás közvéleménykutatások adatait vegyítik össze fogyasztói adatokkal, megteremtve a lehetőségét egy hatékonyabb szegmentációnak. Gyakran hozzák fel példának, hogy az egyedülálló Volvo tulajdonos 80.000$-os keresettel Demokratákra szavaz, míg a családos Volvo tulajdonos 60.000$ keresettel a Republikánusokra.
Folytatva a példát, a Republikánus párt tudja, hogy azok, akik családosok és 60.000$ a fizetésük azért vesznek Volvo-t, mert fontos nekik a biztonság - ergo a terrorizmus elleni küzdelemre vontakozó hirdetésekkel érdemes hozzájuk szólni. GOPGuy ezután fogja magát, bemegy az internet-szolgáltatóhoz és azt mondja: "Figyu. Ha valakinek a kulcsszavai közt van Volvo, gyermekbetegség, iskoláztatás, plusz valami, amit a 60.000$-t kereső emberek általában megvesznek, akkor adjátok le a 9/11 hirdetést".
Én egyenlőre nem várom, hogy amerikán kívül megjelenjen ez a hirdetési típus - talán még egy-két nyugati országban - hiszen egyrészt az internet-penetráció nem áll olyan magas szinten, másrészt a pártok kevesebb adattal rendelkeznek régiónkban, így a hatékonyság nem feltétlenül térül majd meg.
Érdemes azonban követni, hogy miként használják a yankee-k 2010-ben a viselkedésalapú megcélzást, sokat tanulhatunk majd belőle (azért 2010, mert a jogi viták sztem el fognak tartani legalább 2 évig, plussz ki kell majd fejleszteni a megfelelő kulcsszavakat).
Utolsó kommentek