A technológiai fejlődés egyik sajátságos következménye, hogy ma már bármikor, bárhol rögzíthetik amit mondunk vagy teszünk, és ezt széles nyilvánosság elé is tárhatják. Conrad Burns republikánus szenátor nem kis öniróniával azt mondta: "Egyetlen mondattal el tudom pusztítani magam. Akár egyetlen szóval is". Nem mellékesen igaza is lett - bár nála több elszólással kevés politikus büszkélkedhetett.

Magyarhonban is akadt példa bőven kiszivárgott beszédekre. Ugye nem kell a leghíresebbeket kiemelnem? Na jó, legyen. Gyurcsány őszödi beszéde, Orbán beszéde a Kéri-fórumon, Kövér köteles beszéde, Mikola hordái, Horn megjegyzése, stb. És valljuk meg őszöntén, lencsevégre kaphattak volna még jópárat. Azt hiszem lassan nálunk is elérkezik majd az idő, amikor kamerával vagy telefonnal felszerelt önkéntesek járják az ellenfél rendezvényeit, reménykedve, hogy rögzíthetnek egy-két szaftos elszólást vagy bakit. A fent említett Burns-nek egyébként szinte saját árnyékává vált egy fiatal demokrata aktivista, akit a szenátor végül egészen megkedvelt. No comment:)

Az ilyen elcsípett szösszenetekből pedig kiváló kampányfilmek vagy egyéb anyagok készíthetők, nem is beszélve az online terjesztésben rejlő lehetőségekről (esetleg játékot csinálni belőle, de ezt már a fantáziátokra bízom). Ha valakinek kétsége lenne az ilyen felvételek - sajnos néha pletykák - erejéről, nézze meg mit alkotott az MSZP az Őszöd utáni önkormányzati választásokon, hogy mennyit esett vissza a Fidesz támogatottsága Orbán kiszivárgott mondatai után - bár jómagam még nem láttam/hallottam eredeti felvételt, ami nem kis mértékben zavar -, stb. stb. stb. Na persze szükséges a megfelelő köret és tálalás, de arra mindig akad vállalkozó szellemű önkéntes.

Jómagam nem vagyok a negatív kampány híve - bár elkerülni sajnos nem nagyon lehet - s különösen viszolygok a környezetéből kiragadott mondatoktól - kövezzetek meg de nekem pl. az őszödi beszéd is ez a kategória, igaz egy jelentős része valóban vállalhatatlan volt. Legtöbbször azonban úgy érzem, igenis megérdemelte a politikus. Nem vagyok már elsőáldozó, tisztában vagyok vele, hogy a politikusok hazudnak. Nem tetszik, de tudomásul veszem. Majd az X-emmel tiltakozom. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne törnék ki sátáni kacajban, amikor ez napvilágra is kerül. Ha már hazudik ugyanis, akkor:

1. Legyen konzekvens

2. Ne buktassa le saját magát

Így viszont nem tudok másképp reagálni: aki hülye, szenvedjen. Megérdemli.

Legtöbbször egyébként azon vitatkoznak a zemberek, vajon helyes-e megjelentetni ilyen videókat? A nyilvánosság kiterjesztése - esetleg szólásszabadgás - ez, vagy aljas rágalmazás, hazaárulás, szélsőjobboldali agitáció? Én alapvetően az előbbire szavaznék.

A politikusé ugyanis nem nyolcórás munka. Nem úgy van az kérem, hogy reggel bemegyek a törvénygyárba, mondok ezt-azt, majd hazamegyek, leteszem a díszmagyart - vagy a Che Guevara pólót - és más leszek. Azt színésznek hívják kérem. Aki ezt akarja, menjen harmadik alabárdosnak a Nemzetibe.

A politikusi az életforma. Közszereplő ő, aki minden egyes megnyilvánulásában politikus, minden szavával és tettével a pártját - esetleg világnézetét - képviseli. A politikusok olyanok, mint a papok. Jól is néznénk ki, ha Vilmos atya reggel felébredne, magára öltené reverendáját, lenyomna egy misét, majd hazamenne az asszonyhoz, este pedig technoparty-n kokózna - most a protestánsok legyenek szívesek ezt magukra aktualizálni.

Nem lehet reggel a multik bezárását megígérni a kistermelőknek, délután pedig adókedvezményről megállapodni a Tesco-val. Na jó, ezt visszavonom, mert lehet. Egészen addig, amíg videó nem készül róla. Amit felpakolnak  youtube-ra. És ez a politikus utána megbukik.

Az ilyen felvételek tehát alapvetően minket védenek. Lehetőve teszik, hogy számon kérjük a politikusokat, emlékeztessük őket, vagy lemondásukat követeljük. Ők pedig elnézést kérjenek, cselekedjenek, vagy lemondjanak.

Egy normális demokráciában legalábbis így működne.